A víz biokémiai oxigénkép igényéről szóló ismeretek

A víz biokémiai oxigénkép igényéről szóló ismeretek

1. A A BOD meghatározása.

A biokémiai oxigénigény (többször BOD-ként is ismert) a bizonyos körülmények között a vízben biológiailag lebomló szerves anyagot bomló mikroorganizmusok biokémiai reakciójában elfogyasztott oldott oxigén mennyiségét jelenti. mg/l vagy százalékban, ppm-ben fejezik ki. Ez egy átfogó mutató, amely a vízben lévő szerves szennyező anyagok tartalmát tükrözi. Ha a biológiai oxidációs idő öt nap, akkor ezt ötödik napos biokémiai oxigénigénynek (BOD5) nevezik, és ennek megfelelően BOD10 és BOD20 van.

A szerves anyag vízben történő bomlása két szakaszban történik. Az első szakasz a szén-oxidációs szakasz, a második szakasz pedig a nitrifikációs szakasz. A szén-oxidációs szakaszban fogyasztott oxidáció mennyiségét szén-dioxidálási biokémiai oxigénigénynek (CBOD) nevezik.

A mikroorganizmusoknak oxigént kell fogyasztaniuk a vízben lévő szerves vegyületek bomlása során. Ha a vízben oldott oxigén nem elég a mikroorganizmusok igényeinek kielégítésére, a víztest szennyezett állapotban van. Ezért a BOD fontos mutató, amely közvetve jelzi a víz szerves szennyeződésének mértékét. A BOD meghatározása révén megérthetjük a szennyvíz biológiailag lebontható állapotát és a víztestek öntisztító képességét. Minél magasabb az érték, annál több szerves szennyezőanyag van a vízben, és annál súlyosabb a szennyezés.

Általában a szerves anyag metabolizmusában bekövetkező lebomlás folyamatát két szakaszra lehet osztani. Az első szakasz a szerves anyag CO2, NH3 és H2O-vá történő átalakítása. A második szakasz az NH3 nitrifikációs folyamata, amely tovább nitrit és nitrátká alakul. Mivel az NH3 már mostanra szervetlen anyag, a szennyvíz biokémiai oxigénigénye általában csak a szerves anyagnak a biokémiai reakció szakaszában szükséges oxigénmennyiségre vonatkozik. A szerves anyag mikroorganizmusok által történő lebontása a hőmérséklettel függ össze, és általában 20 °C-t használnak a biokémiai oxigénigény mérésére szolgáló standard hőmérsékletként. A mérési feltételek mellett, amikor elegendő oxigén van és állandó keverés folyik, általában 20 nap alatt a szerves anyag alapvetően befejezi az oxidációs szakaszban bekövetkező bomlási folyamatot, vagyis kb. 99%, és a 20 napos BOD értéket gyakran a teljes BOD értéknek, azaz a BOD20- Azonban 20 nap nehéz elérni a tényleges munkában. Ezért szabványos időt állapítanak meg, általában 5 napot, amelyet öntöndnapos biokémiai oxigénigénynek neveznek, és BOD5ként rögzítenek. A BOD5 a BOD20 körülbelül 70% -át teszi ki.

A BOD és a COD közötti különbség az, hogy a BOD a biokémiai oxigénigény; a COD a kémiai oxigénigény, amely a vízben lévő összes szennyező anyag (beleértve az organikus és szervetlen anyagokat is), amelyek bizonyos körülmények között erős oxidatív anyagokkal oxidáthatók, oxidáció A vízszennyezés mértékét az anyagok csökkentésével tükrözi. Általában a szennyvíz COD-ja nagyobb, mint a BOD-ja. Ez azért van, mert az első alaposabban oxidációba kerül. Néhány illékony szerves vegyület, aromás szerves vegyület és néhány alkán kivételével általában oxidációba kerülhetnek, és egy része szervetlen anyagoknak is megvan; míg a BOD csak olyan szerves anyagot jelent, amelyet közvetlenül bomlanak le mikroorganizmusok, és könnyen zavarnak a vízben lévő mérgező anyagok és A biokémiai oxigénigény és a kémiai oxigénigény arányában látható, hogy a vízben lévő szerves szennyező anyagok mennyisége nehéz a mikroorganizmusok számára lebontásra. A mikroorganizmusok számára nehezen lebontható szerves szennyező anyagok károsabbak a környezetre.

A folyó általános BOD5 értéke nem haladja meg a 2mg/l-t. Ha ez meghaladja a 10mg/l-t, akkor rossz szagot bocsát ki. Az országom átfogó szennyvíz-kibocsátási szabványa előírja, hogy a gyári kimeneti helyen a szennyvíz BOD másod

A BOD5 vizsgálatának hagyományos módszere az oltási hígítási módszer. A specifikus módszer az, hogy 5 napig 20±1°C-on tenyésztjük, és a minta oldott oxigénjét mérjük a tenyésztés előtt és után. A kettő közötti különbség az oxigén 5 napos biokémiai igénye. Ez a módszer jelenleg széles körben használatos.

A Lianhua Technology által biztosított biokémiai oxigénigény (BOD) elemzőt a differenciálnyomás-módszer mérési elvére alapozva tervezték. A műszer szimulálja a természetben előforduló szerves anyag biodegradációs folyamatát: a vizsgált palack fölötti levegőben lévő oxigén folyamatosan feltölti a vízben elfogyasztott oldott oxigént, a szerves anyag lebomlása során keletkező CO2-t a tömítőburkolatban lévő nát A vizsgált anyagokat a vizsgált anyagokat tartalmazó anyagokat kell használni a vizsgált anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyagokat, és a vizsgált anyagokat tartalmazó anyagokat kell használni a vizsgált anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyagokat tartalmazó anyag

A hagyományos hígító oltási módszer nehézkes és időigényes, és egy speciális személyre van szükség az öt napos tenyésztési folyamat alatt. Ezzel szemben a Lianhua Technology BOD-elemzőjét könnyű kezelni és kényelmes tesztelni. A vizsgálati rendszer automatikusan leáll és tárolja a mérési eredményeket, ha elérte a meghatározott tenyésztési időt (például 5 napot, 7 napot vagy 30 napot). 6 vagy 12 víztestet tud egyszerre venni, és a vizsgálat során nem szükséges különleges személy megfigyelése. És gyorsabb, mint a hígítási módszer. Ha a palackot folyamatosan keverve tartjuk, akkor a víztestnek több oxigént adhatunk, és a baktériumok nagyobb mértékben érintkezhetnek a szerves anyaggal. A légzés és az oxigénfogyasztás felgyorsításával gyorsabban érhető el az eredmény. A hígítási tenyésztési módszerrel egyenértékű mérési eredmények 2-3 napon belül elérhetők. Ezeket a mérési eredményeket a folyamatvezérléshez lehet használni.

2. A székhely. A BOD-k előállítása

A BOD-t főként a vízben lévő biológiailag lebontható szerves anyagok alkotják. ‌

A biokémiai oxigénigény (BOD) a biológiailag lebomló szerves anyagot vízben bizonyos körülmények között lebontó mikroorganizmusok biokémiai reakciói során elfogyasztott oldott oxigén mennyiségét jelenti. Ezek a szerves anyagok lehetnek emberi és állati ürülék, élelmiszer- és ipari hulladék stb. Mikroorganizmusok hatására lebomlanak a vízben, így a vízben oldott oxigént fogyasztják. A BOD-t általában literenként milligrammban, illetve százalékban vagy ppm-ben kell megmérni. Ez egy fontos vízminőségi mutató, amelyet a víztestek szerves szennyeződésének mértékének értékelésére használnak. A szennyvízben lévő szennyező anyagok többsége szerves anyag, beleértve a több tízmillió ismert és számtalan ismeretlen fajt. A BOD-t és egy másik mutatót, a kémiai oxigénigényet (COD) együtt használják a víztestek szennyeződésének értékeléséhez. A BOD a mikroorganizmusok által lebontható szerves anyag mennyiségének mérésére összpontosít, míg a COD magában foglalja a szerves és szervetlen anyag minden formájának oxidációját. Összefoglalva a BOD elsősorban a vízben lévő biológiailag lebontható szerves anyagból származik. Ezeket a szerves anyagokat a vízben mikroorganizmusok bomlasztják, ami hatással van a víztestek öntisztító képességére és ökológiai egyensúlyára. A biokémiai oxigénigény fontos vízminőség-szennyező paraméter. A szennyvízben, a szennyvíztisztító létesítményekből származó szennyvízben és a szennyezett vízben a szerves anyagot felhasználó mikroorganizmusok növekedéséhez és szaporodásához szükséges oxigénmennyiség a lebomló (mikroorganizmusok által felhasználható) szerves anyag oxigén- A felszíni vizekben lévő szennyező anyagok a mikroorganizmusok által közvetített oxidációs folyamat során feloldott oxigént fogyasztanak. A feloldott oxigén mennyiségét biokémiai oxigénigénynek nevezik, ami közvetve tükrözi a vízben lévő biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét. A vízben feloldott oxigén teljes mennyiségét jelzi, amikor a vízben lévő szerves anyag oxidációba kerül és a mikroorganizmusok biokémiai hatásával felbomlik, hogy szervetlen vagy gáztípusúvá váljon. Minél magasabb az érték, annál több szerves szennyezőanyag van a vízben, és annál súlyosabb a szennyezés. A háztartási szennyvízben és ipari szennyvízben, például a cukorban, az élelmiszerekben, a papírgyártásban és a rostokban szuszpendált vagy oldott állapotban lévő szénhidrogének, fehérjék, olajok, lignin stb. mind szerves szennyező anyagok, amelyeket az aerob bakté Mivel a szennyezőanyagok bomlási folyamatában oxigént fogyasztanak, őket aerob szennyezőanyagoknak is nevezik. Ha túl sok ilyen szennyező anyagot bocsátanak ki a vízbe, az a vízben feloldott oxigén hiányát okozza. Ugyanakkor a szerves anyag a vízben lévő anaerob baktériumok bomlása révén károsodást okoz, és szaggalvaló gázokat termel, mint például metán, hidrogén-szulfid, merkaptan és ammónia, ami a víz testének romlását és bűzlését okozza.

Körülbelül 100 nap alatt az összes szerves anyag teljesen oxidációba kerül és lebomlik. A kimutatási idő rövidítése érdekében a biokémiai oxigénigény általában az vizsgált vízmintának öt napon belül 20°C-on történő oxigénfogyasztásával jelennek meg, ezt öntövi biokémiai oxigénigénynek nevezik, amelyet BOD5-nek neveznek. A háztartási szennyvíz esetében ez a teljes oxidáció és bomlás során a teljes oxigénfogyasztás körülbelül 70%-a.

3. A szülői család. A BOD hatása.

A vízminőség-érzékelő BOD a biokémiai oxigénigénymérő rövidítése, amely a víz oxigénfogyasztó szennyezőanyagok tartalmának átfogó mutatója. A túlzott BOD veszélye főként az alábbi szempontokból nyilvánul meg:

1. A A vízben oldott oxigén fogyasztása: A túlzott BOD-tartalom felgyorsítja az aerob baktériumok és aerob szervezetek szaporodási sebességét, ami a vízben lévő oxigént gyorsan felhasználja, és ezáltal a vízi szervezetek halálához vezet.

2. A székhely. A vízminőség romlása: A vízben nagy számú oxigénfogyasztó mikroorganizmus szaporodása feloldott oxigént fogyaszt, és a szerves szennyeződést saját életkomponensekké szintetizálja. Ez a víztest öntisztító jellemzője. A túl magas BOD miatt nagy számban szaporodnak az aerob baktériumok, az aerob protozoák és az aerob protophyta, gyorsan fogyasztanak oxigént, halok és rákok haldoklanak, és nagy számú anaerob baktérium szaporodik.

3. A szülői család. A vízszintes területek öntisztító képességére hat: A vízszintes területek oldott oxigéntartalma szorosan összefügg a vízszintes területek öntisztító képességével. Minél alacsonyabb a feloldott oxigéntartalom, annál gyengébb a víztestek öntisztító képessége.

4. A székhely Szagok keletkezése: A túl magas BSO-tartalom a vízkörökben szagokat okoz, ami nemcsak a vízminőséget érinti, hanem veszélyezteti a környező környezetet és az emberi egészséget is.

5. A következő. A vörösár és a algák virágzása: A túlzott BHV a víztestek eutrofikálódását okozza, a vörösár és az algák virágzását, ami elpusztítja a vízi ökológiai egyensúlyt, és veszélyezteti az emberi egészséget és az ivóvizet.

Ezért a túlzott BSO egy nagyon fontos vízkészülék-szennyező paraméter, amely közvetve tükrözheti a vízben található biológiailag lebontható szerves anyag tartalmát. Ha a túlzott mennyiségű BOD-t tartalmazó szennyvíz természetes víztestekbe, például folyókba és óceánokba kerül, nem csak a vízben lévő organizmusok halálát okozza, hanem az élelmiszerláncban is felhalmozódik, és belép az emberi testbe, ami krónikus mérgezést oko Ezért szükséges a Shenchanghong BOD-mérőt megvásárolni a méréshez. A vizsgálatot csak a vizsgálati eredmény után lehet a szennyvízt a víztestbe kiüríteni.

5. A következő. A BOD kezelésére szolgáló módszerek

A vízben a túlzott BOD (biokémiai oxigénigény) problémájának kezeléséhez különböző módszereket kell alkalmazni, például fizikai, biológiai és kémiai módszereket. Az alábbiakban néhány hatékony módszerről beszélünk:

1. A Fizikai módszer:

A. A leporzott szilárd anyagok és üledékek eltávolítása érdekében előkezelni a szennyvízt, általában olyan fizikai módszerekkel, mint a üledékelés, a szűrés vagy a centrifugáció.

B. Szűrés és üledékelés. A szennyvízben lévő szuszpendált szilárd anyagokat fizikai szűréssel és üledékeléssel távolítsák el. Ezek a szilárd anyagok általában magas BOD-t tartalmaznak.

2. A székhely. Biológiai módszer:

A. A biológiai kezelés az egyik legfontosabb lépés a szennyvízben lévő BOD eltávolításához. A szerves anyagokat a mikroorganizmusok metabolikus kapacitását használja fel a szerves anyag lebontására és a BOD- tartalom csökkentésére. A szokásos módszerek közé tartozik az aktív iszap- és a biofilm-módszer.

B. Aktivált iszap módszer: A mikroorganizmusok szerves anyag bomlásának lehetővé tételére alkalmas környezeti feltételeket kell teremteni keverés, légzés és egyéb módszerek révén.

C. Biofilm módszer: Mikroorganizmusokat rögzített membránra rögzítenek, és a szennyvízben lévő szerves anyagokat a mikroorganizmusok eltávolítják, amikor áthaladnak a membránon.

D. A pH-érték beállítása: a szennyvíz pH-értékének bizonyos hatása van a mikroorganizmusok aktivitására és a BOD-ok eltávolítására, ezért a szennyvíz sajátos jellemzőinek megfelelően ki kell igazítani.

E. Lélegzés a feloldott oxigén növelése érdekében: A oxigénellátás növelésével javul a mikroorganizmusok aktivitása és a szennyvízből származó BOD eltávolításának hatékonysága.

F. Maradékcsapkezelés: A biológiai kezelési folyamat során a keletkezett csapot tovább kell kezelni, beleértve az anaerob emésztést, az aerob emésztést, a kiszáradást, a szárítást stb.

3. A szülői család. Vegyi módszer:

A. Vegyi oxidáció: Oszon, klór vagy perszulfát oxidatív anyagokat használnak a szennyvízben lévő szerves anyagok oxidációjára és a BOD csökkentésére.

B. Flokkuláció és lebegés: Folyóanyagok hozzáadásával a szuszpendált részecskék és a szerves anyagok nagyobb foltokba sűrülnek, majd lebegés útján eltávolítják őket.

4. A székhely Fejlett kezelési technológia:

A. Anaerob ammónia-oxidációs technológia: speciális körülmények között anaerob ammónia-oxidációs baktériumokat használnak a szennyvízből származó ammónia-nitrogén eltávolítására és a BOD csökkentésére.

B. Teremtett vizes területek rendszere: A növények és mikroorganizmusok szinergiás hatása révén a épített vizes területeken a szennyező anyagok, mint például a szerves anyagok, a nitrogén és a foszfor eltávolulnak.

5. A következő. A folyamat optimalizálása:

A. SBR (Sequencing Batch Activated Sludge Process): A szennyvízkezelés hatékonyságának javítása a rendszeres víz betöltés, légzés, üledékelés és szennyvízvezetés révén.

B. CAST (Circulating Activated Sludge Process): A szerves anyag eltávolításának hatékonyságának javítása érdekében a légzés és keverés időszakos működését ötvözi.

6. A székhely. Előkezelés és utókezelés:

A. Az előkezelés, mint például a durva, finom és szilárd szűrőkamrák, nagy mennyiségű szerves anyagot távolítanak el, és csökkentik a későbbi biológiai kezelés terhét.

B. Utóműködés: A biológiai kezelés után a BOD-t tovább csökkentik szűréssel, adszorpcióval és más módszerekkel.

Összefoglalva, a tisztított vízben lévő túlzott BSO problémát olyan tényezők átfogó figyelembevételével kell kezelni, mint például a szennyvíz jellege, a tisztítási követelmények és a gazdasági feltételek, a megfelelő tisztítási módszerek kiválasztása, valamint a tisztítási folyamat során a energiafogyasztásra és a kibocsátásokra való figye

5. A következő. A BOD-elemzési módszer.

A BOD-t vizsgáló módszerek főleg az öntövi tenyésztési módszer, a nyomásmérési módszer, a mikrobiális elektródás módszer, a BOD5-es módszer, a BOD20-es módszer, a bioszensor módszer, az optikai oxigénszensor módszer, a kémiai elemzési módszer stb. ‌  Az ötödik napos képzési módszer a testteljesítmény mérésének általánosan használt módszere. A BOD értéket úgy számítja ki, hogy a vízmintákat öt napig (20 ± 1 °C) hőmérsékleten cseréli, majd a vízmintában a vízmintát megelőzően és után a levegő oxigéntartalmának változásait határozza meg. A BOD-érték kiszámítása a zárt rendszer változásainak mérésével történik a zárt rendszer változásainak mérésével. A mikroorganizmusok metabolikus aktivitásai által okozott elektromos jelváltozások a BOD érték meghatározásához. Ez a módszer nagy érzékenységgel és pontossággal rendelkezik. A BOD5 módszer egyszerű és gazdaságos, és széles körben használják a vízminőség-ellenőrzés területén, míg a BOD20 szabály átfogóbb módon értékeli a szerves anyag lebomlását a víztestben, és alkalmas olyan esetekre, amelyeknél pontosabb BOD-értékelést kell végezni. A gyors válasz, az egyszerű működés és a nagy érzékenység előnyei. A kémiai reagensek és a szerves anyagok közötti reakciót a BOD érték kiszámításához kell kiszámítani. Ez a módszer általában hosszabb üzemidő és összetett kísérleti lépések igényel, de egyes egyedi esetekben még mindig hatékony módszer a BOD érték meghatározására. Ezenkívül a különböző országokban és régiókban eltérő szabványok és követelmények is lehetnek. Ezért a mérési eredmény pontos és összehasonlítható biztosítása érdekében a BOD-t végrehajtásakor a területre vonatkozó vonatkozó módszerekre és szabványokra kell hivatkozni.

A Lianhua Technology biokémiai oxigénigény (BOD5) elemzőjét a differenciálnyomás mérési elvével tervezték. A rendszer a természetben a szerves anyagok biológiai bomlási folyamatát szimulálja. A szűrött tenyésztőpalackban a tenyésztőpalack felett lévő levegőben lévő oxigén folyamatosan pótolja a minta szerves anyagának bomlása során elfogyasztott oldott oxigént. A szerves anyag bomlása során keletkező CO2 eltávolodik, ami a tenyésztési üveg levegőnyomásának megváltozását okozza. A tenyésztési üveg levegőnyomásának változásának kimutatásával a minta biokémiai oxigénigényét (BOD) számítjuk ki. Széles detektív tartomány, közvetlen vizsgálat 4000 mg/l alatti, az eredmények automatikus nyomtatása, opcionális mérési ciklus 1-30 nap, egyszerű működés.